Magas vérnyomás morbiditási statisztikák
Tartalom
2.8.1. Egészségi állapot (2005–2019)
A morbiditás monitorozása A kurzus célja A hallgatók ismerjék meg a legfontosabb morbiditási adatokat gyűjtésére szolgáló módszereket, a Magyarországon jelenleg alkalmazott adatgyűjtési rendszereket, a morbiditási adatgyűjtés előnyeit és hiányosságait, gyűjtött adatok körét.
Ahogy azt már korábban említettük, a lakosság egészségi állapotának megítélésében ugyan olyan fontos szerepe van a megbetegedések monitorozásának, mint a halálozás ismeretének, hiszen a megbetegedések egyrészt jelentős terhet jelentenek a társadalom számára, másrészt az ellátás tervezéséhez, a megelőző programok hatékonyságának kiértékeléshez alapvető adatokat szolgáltatnak.
A morbiditási adatok gyűjtése a következő módszerekkel történhet: fekvőbeteg-intézetek ellátási adatain alapuló regiszterek lakossági felmérésekből nyert adatok fertőző betegségek kötelező jelentési és nyilvántartási rendszere.
Fekvőbeteg-intézetek ellátási adatain alapuló regiszterek Magas vérnyomás morbiditási statisztikák fekvőbeteg-ellátó intézmények a betegek adatainak nyilvántartására informatikai rendszereket, programokat alkalmaznak.
A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
Bár ezek az adatok így már könnyen összesíthetőek és elemezhetőek, az adatok validitása több szempontból megkérdőjelezhető, ezért az adatok elemzése és interpretálása csak kellő körültekintéssel lehetséges. Figyelembe kell venni, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézményekben csak a betegek egy része jelenik meg, hiszen a betegségek egy része nem igényel kórházi ellátást. Ez különösen érvényes az egyszerűen gyógyítható betegségek pl.
Más, olyan betegségek esetén, amelyek csak kórházi körülmények között kezelhetőek pl. A kórházi adatokon alapuló morbiditási adatok használhatóságát más tényezők is korlátozzák, ezért adott betegségre vonatkozó pontos incidencia és prevalencia arányszámokat ezekből az adatokból nem lehet számolni.
A kórházi adatok használhatóságát korlátozó tényezők a következők: - a számláló pontatlan, mert a dokumentációs problémák miatt nem teljeskörű a magas vérnyomás morbiditási statisztikák - a nevező bizonytalan, mert a kórházak ellátási területében átfedések vannak - regionálisan eltérhetnek az igénybevételi szokások beutalási szokások, kulturális tényezők - az adatok minősége megkérdőjelezhető a finanszírozási szempontok miatt, - egységes diagnosztikus kritériumok magas vérnyomás morbiditási statisztikák vagy diagnosztikus bizonytalanság.
Emiatt a kórházi adatok felhasználása és összehasonlítása és az ezekre alapuló szükséglet meghatározás nem javasolt. A kórházak minden kórházi ápolásban részesült betegről adatlapot kötelesek kitölteni és küldeni a Központba. Az adatlap a beteg és a kórház azonosító adatait, valamint az orvos által felállított diagnózisokat és azok BNO kódját, az elvégzett beavatkozásokat és a felvétel és távozás időpontját tartalmazza. A honlap on-line adatbázis fül Összesített fekvőbeteg-adatok pontja alatt jelenleg csak a es évre vonatkozó fekvőbeteg-ellátás összesítő teljesítményadatai érhetőek el, míg az Egészségügyi grafikonok pont alatt a fekvőbeteg intézmények ellátással kapcsolatos adatai jeleníthetőek meg térképes formában régiós és megyei szinten ban és ben.
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők az Eurostat és az ESC adatainak tükrében
A különböző ellátási formák összesítő jelentései a Statisztikák, jelentések fül alatt a Letölthető dokumentumokban találhatóak meg a es évekre. A korábbi évekre vonatkozó statisztikai adatok a Szöveges állományok pont alatt kereshetőek pl. A Nemzeti Rákregiszter a daganatos betegségek morbiditási regisztere, mely a kórházak által bejelentett új megbetegedéseket tartja nyilván. A regiszter működése és adatainak megbízhatósága nagymértékben függ a bejelentések hatékonyságától.
Ez azt jelenti, hogy az összes magas vérnyomás morbiditási statisztikák bejelentésre kell kerülnie, illetve egy eset csak egyszer jelenhet meg a rendszerben. Az utóbbi években jelentősen javult a regiszter adatainak validitása. Az adatokat közvetlenül nem lehet elérni. A nyilvántartás céljai: a különböző fejlődési rendellenességek előfordulási gyakoriságának területi és időbeli meghatározása; az ellátásra szoruló, károsodott személyek számának meghatározása, ami az ellátórendszerek tervezéséhez nyújt segítséget egészségügyi, szociális ; adatok biztosítása a prenatális szűrések hatásosságának és hatékonyságának elemzéséhez; a megelőzés elősegítése; adatszolgáltatás a tudományos kutatások számára; nemzetközi együttműködések Az adatszolgáltatás kötelező az e célra rendszeresített adatlapon, melyet a nyilvántartásba elektronikusan kell eljuttatnia a bejelentést végző orvosnak.
- A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
- Megelőző orvostan és népegészségtan | Digitális Tankönyvtár
- Magnelis B6 a magas vérnyomásról
- Csökkenthető az akut koronáriaszindrómát követő halálozás Az egyre sikeresebb gyógyszeres és intervenciós kezelések ellenére világszerte változatlanul a kardiovaszkuláris betegségek CVD jelentik a vezető halálokot.
Az összegyűjtött adatokat évente elemzik országos és megyei szinten. Az adatbázis működésével magas vérnyomás mint tünet információk és az éves jelentések jelenleg az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ honlapján érhetőek el www.
Lakossági felmérésekből nyert morbiditási adatok A lakossági egészségfelmérések során a lakosság egészére vagy egy adott csoportjára vonatkozóan nyerhetünk egészségi állapotra és egészségmagatartásra vonatkozó adatokat.
A kérdőíves felmérésekben az egészségmagatartás mellett az egészséget meghatározó determinánsokra és a morbiditásra vonatkozó kérdések is szerepelnek.
Ez lehetőséget biztosít az egészségi állapot és az azt meghatározó tényezők magas vérnyomás morbiditási statisztikák vizsgálatra. A lakossági egészségfelméréseket meghatározott időszakonként megismétlik, ami lehetőséget biztosít a vizsgált populáció egészségmagatartásának követésére, prevenciós programok tervezésére, a beavatkozások hatásának követésére.
A lakossági egészségfelmérések két típusa alkalmas morbiditási adatok gyűjtésére: egészségmagatartás-felmérések magas vérnyomás morbiditási statisztikák alapuló felmérések Egészségmagatartás-felmérések Az utóbbi évtizedekben a felnőtt lakosság körében végzett hazai egészségfelmérések közül mind módszertanilag, mind a gyűjtött adatok körét tekintve a legátfogóbb a ben, ban végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEFvalamint a ben végzett Európai Lakossági Egészségfelmérés ELEF tekinthető.
Az OLEF során a kérdőíveket mindkét esetben településen felnőtt 18 éves és idősebbek körében kérdezőbiztosok segítségével vették fel. A felmérés reprezentatív volt a magyar felnőtt lakosságra.
A felmérések így megbízható adatokat szolgáltattak a magyar felnőtt lakosság egészségmagatartásáról, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről, bizonyos betegségek gyakoriságáról és az azokat meghatározó szociodemográfiai tényezőkről.
A felmérést ben 8 kistérségben majd ben országos szinten ismételték meg. A es OLEF adatfelvétele on-line módon történt, aminek következtében az idősebb lakosság részvételi aránya alacsonyabb volt az előző felmérésekhez képest.
Összesen 27 kérdőívet dolgoztak fel. E mellett statisztikai módszerekkel összefüggéselemzéseket is végeztek.
Az Európai Parlament és Tanács ban rendeletet fogadott el arról, hogy az unió országai 5 évente kötelezően végezzenek megadott témakörökben, egységes módszertan alapján az egészségi állapotra és az egészséget meghatározó tényezőkre kiterjedő felmérést. Az első Európai Lakossági Egészségfelmérést ELEF hazánkban ben a Központi Statisztikai Hivatal kérdezőbiztosok segítségével végezte a 15 éves és idősebb lakosság körében településen fő megkérdezésével.
A felmérés a magyar lakosságra reprezentatív volt. A felmérés eredményeinek előzetes adatai a KSH honlapján található meg www. A lakossági egészségfelmérések előnyei a rutin statisztikákkal szemben: a gyűjtendő adatok köre az aktuális igényeknek megfelelően könnyen változtatható az eredmények reprezentatívak.
