Nemzetközi protokoll a magas vérnyomás cukorbetegség kezelésére

A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél Kialakulására mind 1-es mind 2-es típusú cukorbetegek esetében számíthatunk. Jól ismert, hogy a hipertónia és a diabetes mellitus együttes előfordulása a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás jelentős növekedésével jár együtt. A cukorbetegek életminőségét és életkilátásait a diabeteshez társuló késői szövődmények határozzák meg.

Hogyan ismerhető fel a terhességi cukorbetegség?

A cukorbetegség és a hipertónia együttes előfordulásának következménye, hogy a késői szövődmények korábban és súlyosabb formában fordulnak elő. A diabeteshez társuló hipertonia kezelésének célja a vaszkularis szövődmények megelőzése. Hatékony kezelést csak akkor tudunk elérni, ha a kardiovaszkularis betegségek egyéb rizikótényezőit is kezeljük.

Ezek közé tartozik a testsúly kontrollálása, a koleszterin és a triglicerid, a HDL koleszterin szint csökkentése, a dohányzás elhagyása stb. Az európai ajánlás, renalis érintettség esetén a szisztolés vérnyomás Hgmm alatti beállítását javasolja, amennyiben ezt a beteg tolerálja és a renális funkciók ellenőrzése biztosított.

A túlzott vérnyomáscsökkentés kerülendő, mert annak hátrányos hatásaival kell számolnunk. Nem farmakológiai kezelés Ismerve a hipertónia és túlsúly kapcsolatát a nem farmakológiai kezelésnek elsősorban a testsúlyfelesleggel rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél van alapvető jelentősége.

A cukorbetegeknél észlelhető hipertónia kezelésének jellegzetessége, hogy monoterápiával csak rövid ideig s az esetek kis hányadában lehet sikert elérni. Általánosságban véve igaz az, hogy e betegcsoportban a kórlefolyás során csak a kombinált antihipertenzív kezelés a célravezető, egyes vélemények szerint ezért a kombináció már indokolt lehet a kezelés első lépcsőjében is 5.

Elsőként választandó gyógyszerek diabeteszes hipertoniás, illetve albuminuriás diabeteszes betegek esetében a renin-angiotenzin rendszert RAS gátló antihipertenzív szerek, az angiotenzin konvertáz enzim ACE -gátlók vagy az angiotenzinreceptor blokkolók ARB.

Az angiotenzin-II szervezetünk egyik legerősebb vazokonstriktor vegyülete, képződésének a gátlása a vérnyomás csökkenésével jár. Csökken a nátrium renalis visszaszívódása, ami további vérnyomáscsökkenéshez vezet. Cukorbetegekben fontos körülmény, hogy az ACE-gátlóknak nincs kedvezőtlen anyagcserehatásuk. Ha mellékhatás köhögés miatt függesztjük fel az ACE gátló kezelést angiotenzin II-receptor antagonisták adása lehet az első választandó gyógyszer. Angiotenzin-II nemcsak a konvertáz enzim segítségével, hanem egyéb szöveti enzimek hatására is keletkezik éppen ezért az ACE-inhibitorok enzimgátló hatása soha nem teljes.

Az angiotenzin-II az angiotenzin-I receptorokon fejti ki vérnyomásemelő és hormonális hatásait, így ezen receptorok blokkolása teljesebb körű angiotenzin-II-gátlást jelent. Ha az ACE-gátló- ill. ARB monoterápia hatása nem kielégítő, calcium csatorna blokkolókkal, vagy kis dózisú tiazid típusú diuretikumokkal egészíthetők ki.

1. Cukorbetegség – Wikipédia
2. Magas vérnyomás kockázati csoport 3
3. Верхняя часть машины была прозрачной, и лишь коммутирующую систему, поддерживавшую рассеянные блоки.
4. Magyar Diabetes Társaság On-line
5. A hatékony vérnyomáscsökkentő terápia diabéteszes, atheroszklerózisos betegeknél
6. Megnövekedett pulzusszám magas vérnyomás esetén

A kalciumcsatorna-blokkoló szerek specifikusan a sejtmembrán kalciumcsatornájának a működését gátolják, ezáltal csökken a sejtbe jutó kalcium mennyisége. A kalciumcsatorna-blokkoló szerek több hatástani csoportba sorolhatók. A dihidropirodinek alaptípusa a nifedipin, a benzotiazepinek alapvegyülete a diltiazem, a fenil-alkilamin származékok fő képviselője pedig a verapamil.

Napjainkban a magas vérnyomás tartós kezelésére a hosszú hatástartamú dihidropiridin és a fenil-alkilmin származékokat alkalmazzuk.

A dihidropiridin csoportba sorolt vegyületek jelentősen különböznek egymástól, ezeket generációs beosztással jellemezzük. Az első generációs készítményeket rövid hatástartamuk, kifejezett mellékhatásaik miatt nem használjuk. Klinikai használatra elsődlegesen a 3.

A lercanidipin reverzibilis módon gátolja a sejtmembránban lévő feszültség függő L-típusú  calciumcsatornákat, megakadályozva a calcium beárámlást, vérnyomáscsökkentő hatása  — hasonlóan más dihidropiridinekhez  — perifériás értágító hatásából adódik.

Egyedi tulajdonsága kifejezett vazoszelektivitása, terápiás adagban a kardiomyocytákra nem hat. Ennek következtében negatív inotrop hatása enyhe, nem okoz ingerületvezetési zavart és szívfrekvencia változást. A nemzetközi protokoll a magas vérnyomás cukorbetegség kezelésére kifejezett lipofil tulajdonságú, bár szérum felezési ideje 8—10 óra, a sejtmembránban akkumulálódva fokozatosan szabadul fel.

Ez magyarázza a lassú, reflex tachycardiát nem okozó hatáskezdetet és az egyenletes, hosszan tartó hatást, mely lehetővé teszi a napi egyszeri adagolást. A kalciumantagonista kezelés elhagyásának egyik leggyakoribb oka a bokaoedema.

Fontos kiemelni, hogy a lercanidipinnek sokkal kisebb az oedema keltő mellékhatása, mint a többi 3. A prospektív, randomizált, kettősvak COHORT vizsgálatban 12 hónapos lercanidipin terápia napi 10 mg mellett a betegek 9 százalékánál, míg napi 5 mg amlodipin kezelés mellett a betegek 19 százalékánál jelentkezett alsóvégtagi oedema.

Ki számít veszélyeztetettnek a terhességi cukorbetegség szempontjából?

A ZAFRA vizsgálat során hypertoniás, krónikus vesebetegek esetében egészítették ki a RAS gátlót tartalmazó antihypertenzív kezelést lercanidipinnel. A terápia szignifikáns vérnyomáscsökkentés mellett jól tolerálható volt, boka oedema egy betegnél sem jelentkezett.

A lercanidipin így olyan beteg esetében is megpróbálható, akiknél más dihidropiridin kezelés mellett mellékhatás jelentkezett. A lercanidipin nephroprotektiv hatás tekintetében is kiemelkedik a többi calciumantagonista vérnyomáscsökkentő közül.

A többi  calciumcsatorna-blokkoló, így az amlodipin is a vesében a preglomeruláris  afferens arteriolákban okoz vazodilatációt, az efferens arteriolákban nem, így a glomeruláris kapilláris nyomás emelkedik. A lercanidipin ezzel szemben mind az afferens, mind az efferens arteriolákat tágítja, ami az glomeruláris nyomás és proteinuria csökkenését eredményezi.

Adatok szólnak a lercanidipine antioxidáns kapacitást fokozó és kognitív funkciót javító hatása mellett is Nemzetközi protokoll a magas vérnyomás cukorbetegség kezelésére szempontból veszélyeztetett egyéneknél, vagy ahol az előző szerek mellékhatásuk miatt nem adhatók, a béta-blokkolók adása kerül előtérbe.

A béta-receptor gátlók között különbségek mutatkoznak annak függvényében, hogy szelektív hatásúak-e, rendelkeznek-e intrinzik szimpatomimetikus aktivitással ISAaz alfa receptorokat is érintő hatással, vagy sem.

Magyar Diabetes Társaság

A legkifejezettebb vérnyomáscsökkentő tulajdonsággal a kettős, alfa- és szelektív bétareceptor-gátló, direkt vazodilatator hatású szerek rendelkeznek. Ebbe a csoportba soroljuk a nebivololt is, amely markáns bétareceptor-szeletivítás mellett vazodilatációt elősegítő és antioxidáns tulajdonságával is kitűnik. A nebivolol anyagcsere-semlegessége miatt előnyös lehet cukorbetegekben.

Ki számít veszélyeztetettnek a terhességi cukorbetegség szempontjából? Hogyan ismerhető fel a terhességi cukorbetegség? Vizsgálat Hogyan hat a kisbabára a terhességi cukorbetegség?

Különösen előnyös a kettős hatású béta és alfa blokkolók használata. A béta blokkolókat perifériás érbetegségben kerülni kell. Perifériás érbetegben és vesebetegségben szenvedő cukorbeteg hipertóniások kezelésénél azok az újabb generációs dihidropiridin típusú calcium csatorna blokkolók adása kerülhet előtérbe, nemzetközi protokoll a magas vérnyomás cukorbetegség kezelésére kiegyenlített értágító hatásuk miatt a veseműködésre jótékony hatásúak és szívfrekvencia csökkentő hatásuak.

Ischaemiás szívbetegség fennállásakor, különösen akut myocardialis infarktust követően az ACE-gátló és kardioszelektív béta-receptor-blokkoló, valamint hosszú hatású dihidropiridin típusú kalciumantagonista és kardioszelektív béta-receptor-blokkoló kombinációja ajánlható.

Amennyiben szívelégtelenség is fennáll az ACE-gátló és kálciumantagonista mellett nélkülözhetetlen diuretikum szerepeltetése is a kombinációban. Összefoglalás A hypertonia és a cukorbetegség együttes előfordulása gyakori. Cukorbetegekben a hypertonia megfelelő kezelése a makro- és a mikrovaszkuláris szövődmények csökkenését eredményezi. Cukorbetegek esetében általában kombinációs antihypertenzív kezelés szükséges, melynek a RAS gátló szerek alapvető részei.

Cukorbetegség

A kombináció további tagjaként a caciumcsatorna-blokkolók hatékony, széles körben használt szerek. Ezen csoporton belül kiemelhető a 3. Irodalom 1. A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban — A Magyar Diabetes  Társaság szakmai irányelve, Diabetelogia Hungarica 22 Suppl 1 J Hypertens —, Farsang Cs, ,Jermendy Gy.

Diabetologia Hungarica Diabetes Care 37 Suppl 1 S, Jermendy György. Cukorbetegségben kialakuló hypertonia klinikai spektruma. Cardiovascular events during differing hypertension therapies in patients with diabetes. J Am Coll Cardiol. Patient adherence and the choice of antihypertensive drugs: focus on lercanidipine.

Vasc Health Risk Manag. Ábrahám Gy. Burnier M. Renal protection with calcium antagonists: the role of lercanidipine.

Bővebben: A cukorbetegség biokémiai-élettani háttere A tápcsatorna a táplálékkal felvett összetett szénhidrátokat glükózra monoszacharid — köznapi nevén szőlőcukorra — bontja. Ez azt jelenti, hogy minden emészthető szénhidrát hasonló hatású a szervezetre, bár a lebontás sebessége fontos tényező. A glükóz a bélből felszívódva a vérbe kerül, és ezúton a test minden részére eljut. A hasnyálmirigy pancreas Langerhans-szigeteiben ezzel egy időben az úgynevezett béta-sejtek egy hormont, inzulint [6] [7] termelnek és bocsátanak a keringési rendszerbe.

Curr Med Res Opin. Hypertension and vascular dementia in the elderly: the potential role of anti-hypertensive agents.