Éjszakai műszak és magas vérnyomás

Ha éjszaka dolgozunk, nappal kellene aludnunk, ami nehézséget okozhat, hiszen az alvás sokszor nem megy parancsszóra. Az alvás-ébrenlét egyensúly felborulása magas vérnyomáshoz, idegi kimerültséghez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Ezekre a dolgokra figyeljen, ha éjszakai munkát végez!

Éjszakai műszak és stroke Szerző: MTI Az éjszakai műszak éjszakai műszak és magas vérnyomás a nappali munkával megzavarja a biológiai óra működését, és ez többféle betegség szempontjából jelenthet fokozott kockázatot.

Az agyi katasztrófák és a rendszeres műszakváltás közötti, kedvezőtlen összefüggésre vonatkozó vizsgálat eredményeit az American Journal of Epidemiology közölte. Hirdetés Gyakori koszorúér megbetegedések Dánia a világ első olyan országa, ahol azok a nők, akiknek rosszindulatú daganat kifejlődésére vonatkozó, egyetlen kockázati tényezőjük az éjszakai műszak, kártérítésre jogosultak, ha emlőrákot kapnak. Ennek oka az, hogy a Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége két éve tudományos adatok alapján közölte: az emlőrák okai között szerepel a váltóműszakban éjszaka végzett munka is.

Arra is voltak megfigyelések, hogy az éjszaka is dolgozó asszonyok - mint például az ápolónők vagy a repülőgépeken szolgálatot teljesítő utaskísérők - között a koszorúér-betegség gyakrabban fordul elő, mint kizárólag nappali beosztású kollégáik csoportjában. Összefüggés az agyi katasztrófával?

Köszönjük, üzenetét elküldük a szerzőnek. Bezárás Köszönjük, üzenetét elküldük a címzettnek. Bezárás hvg. Évi 40 milliárd fontot veszít a brit gazdaság az éjszakai munka miatt.

Devin L. Brown és munkatársai most azzal foglalkoztak, hogy kimutatható-e hasonló összefüggés az éjszakázás és az agyi katasztrófák megjelenése között.

Az Egyesült Államokban ban kérték fel az ápolónőket, hogy vegyenek részt abban a sok évtizedre tervezett vizsgálatban, amelynek során egészségi állapotukról és esetleges betegségeikről szereztek be információkat. Az adatgyűjtés kezdetén ápolónőt sikerült bevonni ebbe a munkába. Most csak azokat az eseteket dolgozták fel, amelyekben a nővérek beosztásuk során legalább egy évig váltakozó éjszakai műszakban is dolgoztak.

Ez nyolcvanezernél több ápolónőt jelentett, akik között szenvedett időközben szélütést. A kizárólag nappali munkakörben foglalkoztatottakhoz képest a rendszeresen éjszaka is dolgozóknál az a kockázat, hogy agyi katasztrófa éri őket, minden öt év eltelte után négy százalékkal fokozódott.

Ez azonban csak azoknál érvényesült, akik legalább 15 évet töltöttek többműszakos beosztásban.