Magas vérnyomás és az ahhoz vezető tényezők. Miért lesz a stressztől magas vérnyomásod?

A magas vérnyomás kronoterápiája - I. Patricia J.

Miért lesz a stressztől magas vérnyomásod?

DeCoursey A magas vérnyomás kronoterápiája - II. Mit jelent és hogyan történik a hipertónia kronoterápiája? A magas vérnyomás kronoterápiája - II. A szervezet a belső biológiai egyensúlyának megőrzésére, stabilizálására törekszik a homeosztázis elmélete szerint.

Ebből következne, hogy a különböző kórállapotok kockázata, intenzitása egy adott időszakban állandó. Azonban egy élő szervezet működése és betegségeinek fellépése számos esetben egy sajátos, ismétlődő biológiai ritmus t mutat, melyet egy teljes körforgás időtartamával jellemezhetünk.

Amennyiben ez az időtartam egy napnak, azaz 24 magas vérnyomás és az ahhoz vezető tényezők felel meg, cirkadián ritmusról beszélünk. Ön tudta?

A magas vérnyomás kronoterápiája - I. rész

Szervezetünk belső órájának működését az utóbbi időben behatóan tanulmányozták, mert igen sok gyakorlati vonatkozása van, s ezeket az ismereteket eredményesen alkalmazni tudjuk az egyes betegségek okainak a feltárásában, valamint a gyógyításban.

A kronobiológiai kutatások eredményeként megállapították, hogy pl. E ritmusok fellelhetők mindenütt a természetben, az egysejtűektől kezdve az állat- és növényvilág többsejtű szervezeteiig. Jól járó biológiai óra szabályozza a madarak őszi vonulását, egyes állatok téli álmát vagy a virágok napszakonkénti nyitási és záródási időpontját. A belső órának tekintett rendszer igen bonyolult biológiai részfolyamatok, részletritmusok összeszerveződéséből áll, melyek különböző élettani és pszichológiai funkciókat vezérelnek.

Az ehhez szükséges információt a gének tartalmazzák. Számos szervezet, így az ember napi órarendjének, cirkadián ritmus ának alapvető meghatározója az éjszaka és nappal, azaz az alvás- ébrenlét ritmikus változása. A legtöbb ember az éjszakai alvás után reggel kel fel. Az éjszakai műszakban dolgozók általában napközben pihennek, ezért a belső órájuk átállítódik, a cirkadián ritmusuk eltolódik, megfelelve a tényleges alvási-ébrenléti szokásaiknak.

A kronobiológia ezekkel a biológiai ritmusokkal és létrejöttük mechanizmusával foglalkozik. A pihentető alvás hiánya aztán balesetek okozója lehet a közlekedésben vagy a munkahelyen, de növeli a magas vérnyomás megjelenésének a valószínűségét is.

Dekódolt természet! Prof. Dr. Rosivall László a hipertóniakutatás újdonságairól

A biológiai óránk átmeneti zavarával magyarázható közvetett módon a közismert tavaszi fáradtság vagy a hosszú repülőutak pl. Hirdetés Németországban egy földalatti kísérleti laboratóriumban önként vállalkozókat vizsgáltak.

A laboratórium ablak nélküli szobáiban óra és rádió vagy egyéb hírforrás nélkül hétig tartózkodtak a kísérleti alanyok anélkül, hogy bármilyen értesülésük lehetett volna a tényleges időről. A szokásos napi tevékenységüket ébrenlét, munka, pihenés, alvás, étkezés stb.

A megfigyelésekből és a mérésekből a vizsgálat vezetői azt a következtetést vonták le, hogy a kísérleti alanyok napja átlagban 25 órás volt, biológiai órájuk tehát egy órát késett. A 24 órás naphoz való idomulást külső tényezők közvetítik, amelyek közül a legfontosabb a napfény.

A szem recehártyájában található fotoreceptorok értesítik az agyban található két speciális területet az ún. Ezen agyi területek indítják el a melatonin nevű hormon kiválasztását, amely a 24 órás ritmus vegyi meghatározója. A napi életritmusunkat azonban olyan egyéb tényezők is befolyásolják, mint az étkezések időpontja, a szociális tevékenységek vagy a munka és a pihenés fázisai. Bioritmus és a teljesítőképesség Minden ember teljesítőképessége attól függ, mennyire van összhangban saját belső órájával.

Aki képes belső ideje szerint élni, jobban alszik, egészségesebb, hatékonyabb és sikeresebb a munkavégzése, és a szabadidejét is jobban ki tudja használni - derül ki egy öt évig tartó német kutatási projektből. A bioritmus és a teljesítőképesség összefüggései. Szervezetünk kronobiológiája Az ébrenlét és az alvás ciklusai mellett szervezetünk egyéb folyamatai is napi ritmus szerint változnak.

A különböző biológiai, élettani paramétereket csúcspontok és mélypontok napi, reprodukálható változása jellemzi. A testhőmérséklet pl. A nők éjszaka gyakrabban szülnek, mint nappal. Ritmikusan történik a szervek vérellátása, működése is. Ezek hátterében két, a szervezetünkben zajló élettani folyamatokat nagyban befolyásoló szabályozó rendszerünk ciklikus működése perdöntő. Az egyik a vegetatív idegrendszer, melynek szimpatikus ága a nappali időszakban, a paraszimpatikus része az éjszakai időszakban vezérli szervezetünket.

A másik a magas vérnyomás és az ahhoz vezető tényezők szabályozó rendszerünk, amely szintén meghatározott napi ciklikusságot mutat. Éjszaka, elalvás után éri el a csúcspontját az egyik mellékpajzsmirigy hormon kalcitoninmajd alvás során később, az éjszaka második felében emelkedik maximumára az agyalapi mirigyből származó pajzsmirigy-stimuláló hormon TSHa mellékvesekéreg-stimuláló hormon ACTHa nemi stimuláló hormonok FSH és LHa növekedési hormon, a prolaktin vagy a már korábban említett melatonin.

Számos — a keringés és vérnyomás szabályozásában is fontos szerepet játszó — hormon, biológiai anyag csúcskoncentrációja a hajnali, kora reggeli órákban jelentkezik, pl. Jet lag Ma már egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy távoli tájakra utazzanak.

Az utazás eszköze legtöbbször repülőgép, amely a nagy sebesség következtében rövid idő alatt több időzónán is áthaladhat, aminek eredményeképpen biológiai óránk teljesen felborul. Jet lag - az időutazók betegsége. Érdekes, hogy ugyancsak a kora reggeli időszakra tehető a vér viszkozitásának és a véralvadásban magas vérnyomás és az ahhoz vezető tényezők szerepet játszó vérlemezkék trombociták összecsapzódási hajlamának fokozódása is, ami a keringésszabályozás vegetatív és hormonális reggeli változásaival együtt bizonyos szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét jelentősen megnöveli a hajnali-kora délelőtti napszakban.

A délutáni időszakra tehető a vérzsírok koleszterin és trigliceridilletve az inzulinszint tetőzése. Mindez visszatükröződik a szervezet egészének a működésében, s ahogy már utaltunk rá, bizonyos betegségek időbeni jelentkezése viszonylag jól meghatározható napszaki ritmust mutat. Az epeköves görcs, a fekélybetegség vagy a nyelőcső savas refluxa okozta panaszok, a köszvényes roham főként éjszaka jelentkeznek. Ugyancsak éjszaka, de időben kissé később okoz fulladást a szívelégtelenség, jelentkezik az akut tüdővizenyő, még később az asztmás roham, illetve kora hajnalban a migrénes fejfájás.

Nemzetközi vizsgálatok bizonyítják, hogy a szívizominfarktus, angina pectoris, a hirtelen szívhalála súlyos kamrai ritmuszavarok, hipertóniás sürgősségi esetek, stroke jelentkezése reggeli csúcsponttal, 6—12 óra között a leggyakoribb. Több mint 66 akut szívinfarktuson átesett beteg adatainak elemzése alapján azt találták, hogy a szívroham kockázata reggel 6 óra és dél között 40 százalékkal nagyobb, mint más napszakban.

A magas vérnyomás kronoterápiája - I. rész

Ugyanebben a vizsgálatban több mint 19 eset alapján a hirtelen szívhalál gyakoriságának 29 százalékos emelkedését észlelték a kora reggeli órákban. Több mint 10 eset adatait figyelembe véve pedig azt mondhatjuk, hogy az akut stroke kockázata 49 százalékkal nő reggel 6 óra és dél között.

Kováts László Dr. Kováts László Belgyógyász, hipertonológus. A Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja. A váltott műszakos munka okozta zavarok Váltott műszakos munka zavarról akkor beszélünk, amikor a szervezet belső alvás-ébrenlét fázisa nincs szinkronban az életével — a teste azt mondja, menjen aludni, míg a munkája miatt ébren kell maradnia.

Emiatt a megzavart ritmus miatt a váltott műszakos munka zavarban szenvedő betegnek gyakran nehezére esik ébren maradni a munkájához, és zavarai lehetnek az elalvással. A váltott műszakos munka okozta zavarok. Kronoterápia Ma már azt is tudjuk, hogy egyes betegségek lefolyását, valamint a gyógyulás folyamatát befolyásolni lehet a biológiai óra ritmusának a figyelembevételével, illetve ütemének szabályozásával, sőt a kronobiológusok azt is megállapították, hogy egyes betegségek gyógyítása is eredményesebb, ha a gyógymód az élettani funkciók természetes ritmusához igazodik.

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a kronoterápiaamelynek tehát a célja a kezelés hozzáigazítása a betegség ritmusához.

Céklalével a magas vérnyomás ellen!

Elméletileg az optimális kezelés akkor a legvalószínűbb, ha a megfelelő mennyiségű gyógyszer a legalkalmasabb időpontban jut a célszervbe. Ugyanakkor a gyógyszer-mellékhatások veszélyét úgy lehet minimalizálni, ha a beteg nem kap gyógyszert akkor, amikor nincs szüksége rá. Az egyik magas vérnyomás és az ahhoz vezető tényezők kronofarmakológiai témájú veseödéma hipertónia a német Björn Lemmer nevéhez fűződik, aki ben több mint száz olyan gyógyszert sorolt fel, amelyek koncentrációjában és hatásában jelentős ingadozás figyelhető meg 24 órán belül.

Ezek között számos, a szív- és érrendszerre ható gyógyszer is szerepel. Nézzünk néhány példát ezek közül. A szív-érrendszeri betegségek megelőzésére magas vérnyomás és az ahhoz vezető tényezők mg dózisú aszpirin a legmagasabb terápiás szérumszintjét kb. Ezért a reggel szedett aszpirin szérumszintje nem esik egybe a thromboemboliás szív-érrendszeri kórképek leggyakoribb reggeli előfordulásával, s pont éjjel és kora reggel a legalacsonyabb a védő hatása, amikor a fizikai tevékenység hiánya egyébként is tovább fokozza a vérlemezkék növekvő összetapadási képességét.

Az aszpirint este óra körül adva, bár reggelig lezajlik a csúcshatása, antiaggregációs hatásának irreverzíbilis volta miatt még mindig jobban érvényesül a védő hatása!

Ráadásul vizsgálatok bizonyítják, hogy az este alkalmazott aszpirinterápiának vérnyomáscsökkentő hatása is van, szemben a reggel adottal, mivel bizonyos hormonok hajnali vérnyomásemelő hatása mérséklődik.

A koleszterin bioszintézisének cirkadián ritmus ára hypertonia hyperthyreosis kezeléssel jellemző, hogy a májbeli koleszterinképződés nagyobb fokú az esti órákban, még koplalás esetén is. Ezért a koleszterin termelődését gátló statinok esti alkalmazásával nagyobb mértékben csökkenthető a szérum koleszterinszintje, mint azonos reggeli dózissal.

Ezáltal nem csak a vérzsírok csökkenthetők eredményesebben, hanem a szív- és érrendszeri események előfordulási aránya is. Ezért a jelenleg forgalomban lévő statinok többségénél azt ajánlják, hogy a gyógyszer bevételére az esti étkezés és lefekvés között kerüljön sor.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére.

A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.